Dark Souls világán alapuló fórumos szerepjáték.


You are not connected. Please login or register

Zioverra Kane

Go down  Message [Page 1 of 1]

1 Zioverra Kane on Fri Jul 08, 2016 1:10 pm

Név: Zioverra Kane
Faj:ember
Nem:
Kaszt: varázsló
Szövetség: A Sárkány Útja

Kinézet:
Filigrán, ősz hajú fiatal lány, gyakorta csuklyában, de egész biztosan nyakig be van bugyolálva ruhába, köntösbe, hosszú szárú csizmába. Testének jobb oldalát égésnyomok tarkítják, oldala-karja és lapockája örökké hordozni fogja gyermekkorának tragédiáját. Szeme barna, szinte feketébe hajlik, arca kedves, mégis, apró ráncai legalább tizenöt évvel idősebbnek mutatják.

Személyiség: Csendes, olykor mogorvának tűnő fiatal lány, mégis könnyű vele beszédbe elegyedni és ha számára érdekes személlyel találkozik, igazán közvetlen tud lenni. A múltjáról aligha árul el valamit s ha megkérdezed mi vezeti e világban, bizonyára azt feleli: az Igazság. Megbízható, segítőkész és hűséges mindenekfelett. Magányosan rója az utakat, olykor akad útitársa, de ő maga is jobbnak látja, ha senkit nem enged közel magához, nem bízik senkiben s bizalmát sem lehet kiérdemelni semmivel, csupán csak látszólag. Örökké figyel és megjegyez mindent, amit lát, amit hall. Jól boldogul a város falain túl, az emberek közé szívesen megy, szereti hallgatni az aktuális pletykákat, hisz ki tudja, mikor lesz szükség a tudására.


Történet:  Az emberek egy részének megadatik az otthon melege, másoknak csak a pusztulás jut. Utóbbiak közé tartozom, mégis áldásnak érzem mindazt mi nekem osztottak az égiek.. Ide s tova 21. éve járom a  kiszabott utat, melyre alig három évesen léptem. Bizonyára apró csecsemő koromtól gyötörtek álmok és látomások, mert a szóbeszéd azt tartotta sírós gyermek voltam, de ezekre csak évekkel később kezdtem emlékezni. Vergődtem az ágyban, nyughatatlanul, könnyes szemmel sírva ébredtem hajnalban, mit anyám csak tehetetlenül szemlélt. Apám hozott gyógyítót, nyugtató teákat, füveket, szenvedésem azonban időről időre visszatért. Hatalmas teremtményeket láttam  fájdalomtól üvölteni, reményvesztetten tekinteni a világba. Köztük jártam s mit ők éreztek, éreztem én is, majd meghasadt a szívem, de segíteni nem tudtam. Messze távolodtam tőlük, erdők-mezők borultak lángba, az orrom megtelt az égő hús szagával és én azt kívántam álmomban, bárcsak pusztulnék el én is, mert ezt a terhet egy gyermek nem viselheti el. Sárkányok voltak, most már tudom.Napjaimat beárnyékolták az éjszakák, ha tudtam volna elmondtam volna valakinek, de szóra bírni senki nem tudott. Hangok hagyták el a torkomat, az agyamban formáltam a szavakat, de kiejteni nem tudtam. A testembe zártak. Barna tincseim napról napra őszültek, s mire betöltöttem a hetedik évemet hajam fehér volt, mint a frissen hullott hó.
Alig múltam nyolc éves, mikor egy éjjel tűz ütött ki az otthonunkban. A porig égett minden, mit a szüleim felépítettek, ők odabent lelték halálukat és a szomszédok, a távolabbi családtagok azt hitték én is velük tartottam a másvilágba. Az igazság az, hogy meg tudtam menekülni, félelmemben egy sikátorban húztam meg magam, a semmibe meredve néztem a lángokat, mely álmaimban volt csak ehhez hasonlatos. Nem védekeztem, a sokk hatása alatt hagytam, hogy egy idegen ölbe kapjon és messzire vigyen, a saját menedékére. Otthontalanok, árvák közé keveredtem, se enni, se inni nem akartam, csak feküdtem a sarokban rongyok közt, míg el nem aludtam. Itt találkoztam egy különös öreg férfival, aki egy rémálmokkal teli éjszakán magához húzott és letörölgette a verejtéket a homlokomról. A fülembe suttogott, azt mondta értette a nyöszörgésemet, állítása szerint szavakat is kiejtettem, pedig én magam is meg voltam győződve róla, hogy képtelen vagyok rá. Attól az éjszakától kezdve csak nekem történeteket mesélt, sárkányokról, a csodás életükről és a pusztulásukról, úgy hogy senki se hallja. Felnéztem az öregre, ittam a szavait és szép lassan körvonalazódni kezdett bennem, hogy az álmaim nem hazudtak, valahol a világban sárkányok élnek és csak az időre várnak, amikor visszatérhetnek közénk. Világossá vált számomra, hogy vannak emberek. akik értik a sárkányok nyelvét, akik annak szentelik az életüket, hogy előkészítsenek mindent a visszatérésre. Nem voltunk bezárva, szorosan ragadtam meg "Mesterem" kezét s ő kivezetett a város falain túlra. Shabrum a második Atyám lett, megtanított, hogyan tudom eltitkolni hitemet mindenki elől, hisz nem készek az emberek a sárkányokkal való találkozásra, ostobák, babonásak s az én túlélésem kulcsa az, ha soha senki nem tud róla, miben hiszek. Írni és beszélni tanított, átadta mindazt a varázstudást, amit Ő maga is tudott.
Tizenkét év telt el és útjaink most elváltak. Felkészített arra, hogy a világot járjam, figyeljek, segítsek és igaz hittel kövessem a Sárkányok Útját.

View user profile

2 Re: Zioverra Kane on Fri Jul 08, 2016 9:52 pm

Nito

avatar
Admin
Kedves Zioverra!
Nagyon szép írás volt és különösen tetszett, ahogy kijátszottad a Sárkány Útja csatlakozást. Pont hasonlót képzeltem el nekik, nagyon beleillik az, hogy árva gyerekeket toboroznak, mert másokat nem tudnak. A mestered továbbá átnyújtotta neked a felszerelésedet is és ugyebár megtanított három varázslatra vagy átokra, amiket itt jelenthetsz be.
A Sárkány amuletteddel együtt továbbá kaptál 10 lelket (fizetőeszköz) és 12 pontot, amit ide kattintva eloszthatsz tulajdonságaid között. (Mindegyiken alapból van egy pont.)
Továbbá ne felejts el adatlapot készíteni és felerősödni, hogy hasznos szövetségese lehess a sárkányoknak!

View user profile http://darksoulsfrpg.hungarianforum.com

Back to top  Message [Page 1 of 1]

Permissions in this forum:
You cannot reply to topics in this forum